Li Mengyi Kínában született, Magyarországon nőtt fel, majd Angliában tanult építészetet. Pályája során a magyar-kínai üzleti kapcsolatok és az exportfejlesztés területén szerzett tapasztalatot, többek között a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség ázsiai értékesítési területének vezetőjeként.
Ma interkulturális trénerként és üzleti tanácsadóként segíti a magyar és európai vállalkozásokat a kínai és ázsiai piacok megértésében és a sikeres nemzetközi együttműködések kialakításában. Szakmai tevékenységének középpontjában a kulturális különbségek megértése, a bizalomépítés és a hatékony üzleti kommunikáció áll. Emellett tartalomgyártóként az ázsiai kultúrát és gasztronómiát is közelebb hozza a magyar közönséghez.
Egy üzleti tárgyaláson ugyanazokat a szavakat használni még nem jelenti azt, hogy ugyanazt is értjük alattuk. Különösen igaz ez olyan kulturálisan távoli piacokon, mint Kína, ahol a kommunikáció mögött meghúzódó kontextus, az üzleti etikett és a kapcsolatok szerepe alapvetően eltérhet az európai gyakorlattól.
A CEDukáció Podcast negyedik évadának vendége Li Mengyi üzletasszony, interkulturális tréner és a Meliora Solutions alapítója, aki Kínában született, Magyarországon nőtt fel, Angliában tanult, majd nemzetközi üzletfejlesztéssel és kapcsolatépítéssel kezdett foglalkozni. Öt éven keresztül dolgozott a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál, később pedig saját vállalkozást alapított, amelyen keresztül ma magyar és európai cégeket segít az ázsiai, elsősorban a kínai piacra való felkészülésben.
A beszélgetésben ezért kiemelt szerepet kap az interkulturális tudatosság. Szó esik arról, hogy egy kínai üzleti tárgyaláson miért jelenthet mást egy „igen”, hogyan érdemes eltérő igényekre reagálni, miért fontos az arcadás és az üzleti etikett, valamint hogyan épül fel a bizalom egy olyan kultúrában, ahol a személyes kapcsolat kialakítása sok esetben megelőzi magát az üzletkötést is.
Az epizód gyakorlati oldalról is körbejárja a kínai piacra lépést. Milyen versenyelőnye van a termékünknek? Mekkora kapacitással rendelkezünk? Milyen áron tudunk megjelenni a piacon a logisztikai és egyéb költségekkel együtt? Van-e már hasonló termék Kínában? Milyen szabályozási követelményeknek kell megfelelni, és hogyan érdemes gondoskodni a védjegy védelméről?
A beszélgetés végére egy fontos üzenet rajzolódik ki: a kínai piacra lépést nem érdemes egyetlen nagy ugrásként elképzelni. Sok kisebb, tudatos lépésből álló folyamat, amelyhez felkészülés, önismeret, kulturális érzékenység és kitartás szükséges. És ha a végén arra jutunk, hogy egy adott termék nem illeszkedik a kínai piachoz, az sem kudarc: a világ számos más piaca kínálhat megfelelő lehetőséget.